Kasper Hansen (a képen balra) és Henrik Lauridsen, a dán Aarhus Egyetem két kutatója számítógépes tomográffal (CT) és mágneses rezonancia képalkotó eljárással (MRI) vizsgálta egy burmai piton (Python molurus bivittatus) emésztését. A kontraszt és a fényerő megfelelő beállításával sikerült láthatóvá tenniük a hüllő belső szerveit anélkül, hogy felboncolták volna az állatot. Az általuk készített képsorozaton az is nyomon követhető, hogyan zajlik egy patkány megemésztése az óriáskígyó belsejében 16, 24, 32, 48, 72 és 132 órával a lakoma után.

A táplálkozást követő 24 órában a kígyók egyes belső szervei - például a belek, a szív és a vesék - jelentősen megnagyobbodnak, hogy lehetővé váljon az emésztés és az ezzel kapcsolatos fokozott anyagcsere. E folyamat szabályozásának vizsgálata érdekes eredményekkel szolgálhat a gyógyászat számára is. A dán kutatóknak sikerült először vizuálisan nyomon követni egy teljes emésztési eseményt.

Orvosi Előnyök: Az eddigi hagyományos diagnosztikai módszerek helyett sokkal pontosabb, részlet gazdagabb diagnosztikai módszerek kidolgozása, kifejlesztése várható, mivel kevesebb sugárzással, kevesebb kontrasztanyaggal kaphatunk jóval részlet gazdagabb képet a beteg állapotáról.

Mint közismert a Kontraszt anyagok többszöri, gyakori alkalmazása idővel allergiához vezethet. Noha ez nem elrendelt, mivel vannak betegek kik a sokadik kontrasztanyagos vizsgálatuk után is jól tűrik a beavatkozást, azért a kockázat csökkenthető lenne. A sugárzásról hasonló értesüléseink vannak, hiszen a túlzott gamma sugarak halálosak. Lásd.: Csernobil esete, amikor az ott takarító munkások bele haltak a sugár fertőzésbe.

Amennyiben tovább fejlesztik ezt a technológiát, úgy az eredményei vitathatatlanok lesznek.

(A fentebb említet képsorozatot megtaláljátok a képek menüpontban. )